Kolozsvár és környéke

Kolozsvár, románul Cluj-Napoca, németül Klausenburg 306 000 fős lakosságával Bukarest és Jászvásár (Iaşi) után Románia harmadik legnagyobb városa, fontos kulturális központja. A magyar lakosság aránya 18 %.  Kolozsváron él (Marosvásárhely után) a második legnagyobb számú , mintegy 60 000 főt számláló magyar közösség  Románia területén.

A 179,5 km² területű város a történelmi Erdély szívében, az  Erdélyi – Szigethegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el, a Kis-Szamos völgyében.

A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak.

A római időkben Napoca néven a Dacia római provincia egyik legjelentősebb municipiuma volt a helyén.

A város mai területén levő Kövespadon honfoglaláskori magyar sírokat találtak.

Alapítását 1113-tól számíthatjuk, amikor először jelenik meg oklevélben a város neve: Clus. Az ekkori város még nem a mai központ helyén, hanem a Kolozsmonostori apátság körül épült ki, föld és palánkvár falain belül.  A XIII század második felében, a tatárjárás után keletkezik az Óvár. 1316-tól Károly Róberttől városi kiváltságokat kap, majd 1405-ben Zsigmondtól szabad királyi városi rangot. A XV.század első felében épülnek az új városfalak – nagyjából a város jelenlegi központja. Az erdélyi fejedelemség idején már Erdély legjelentősebb magyar városa, pénzügyi, kereskedelmi, kulturális központja, lakosságszámra csak a szász Brassó múlja felül. Ekkortól emlegetik kincses városként.  Az osztrák időkben a XVIII. században az Erdélyi kormányzóság – gubernium székhelye, főváros lesz.

Az Óvárban van Mátyás király szülőháza (1443) és itt, a volt domonkos zárdában alapították 1557-ben Kolozsvár első egyetemi rangú iskoláját.

A Belvárosban rövid sétával 7 vallásfelekezet műemléktemplomait lehet végigjárni.

A Főtéren, a gótikus Szent Mihály templom mellett van Mátyás király bronzszobra, Fadrusz János alkotása (1902). Itt található Erdély legszebb barokk épülete, a Bánffy palota, ma művészeti múzeum.

A több mint 400 éves Házsongárdi temető Erdély Pantheonja.

Forrás: www.kolozsvar.ro www.clujtravel.com